Trending Now
Hogyan táplálja a közösségi média a félelmet és pánikot?
Messze nem csak az álhírek okoznak problémát a közösségi médiában. A karantén miatt kialakult frusztráltság sok esetben olyan magatartást hoz ki az emberekből, amilyet normál esetben nem tanúsítanának, ráadásul az interneten akár arc nélkül is beleszólhatnak az egyes témákba, ami tovább fokozza az aktív megnyilatkozást.
Amennyire hasznos lehet a közösségi média, annyira károssá is válhat. Egyes kutatások szerint növekszik az extremitásra való hajlam és a verbális agresszió mértéke a bejegyzések alatti kommentekben – és ezzel egyidőben akár otthon is.
Megmondóemberek és hamis hírek
Világszerte megnőtt a közösségi médián eltöltött idő és ezzel együtt a kommentek száma a koronavírus okozta egészségügyi vészhelyzetben. A kommentek olvasgatása sosem volt jó ötlet azok számára, akik szerettek volna nyugodt életet élni, most azonban valósággal felrobban az internet a vitáktól és az egymást piszkáló emberek véleménybombáitól.
„Klasszikus túlreagálás” –idézi egy Facebook-felhasználó véleményét a Time magazin, emlékeztetve a washingtoni Northshore School District március 4-i határozatára, amely szerint 14 napra bezárják létesítményeiket. A több mint 250 hozzászólást író tagok támogatták a lépést, gratulálva a vezetésnek a gyors reakcióért. Mások gyakorlati aggályokat vetettek fel: “Ez nagyszerű meg minden, de dolgozni akkor is mennem kell” –fogalmazza meg problémáját az egyik felhasználó.
Az ilyen véleménykülönbségekkel önmagában persze nincs baj. Ahogy a COVID-19 elterjedt, az olyan közösségi médiaplatformok, mint a Facebook és a Twitter, amelyek nem léteztek vagy alig léteztek a múltbeli nagyobb járványkitörések idején, megkönnyítik a vírussal kapcsolatos eszmecserét. Ugyanakkor lehetővé teszik az szenzációhajhász és a téves információk terjedését is, ami viszont káros hatással jár az emberekre nézve.
A COVID-19 hatására megjelenő hamis információk rendkívüli diverzitást mutatnak, típusuk, terjedelmük és elérhetőségük szintje szerint nagyon eltérőek lehetnek. A legveszélyesebb tartalom között szerepelnek a pontatlan egészségügyi tanácsok a fertőzés „megelőzése” vagy „gyógyítása” érdekében, például amikor egy adott gyógyszer csodálatos hatásait emlegeti valaki.
Egy iráni kisfiú azért vakult meg, mert az interneten terjedő álhírhullám hatására többen azt hitték hogy a metanol hatásos lehet a járvány visszaszorításában. Nigériában három ember túladagolta a klórkinint ugyanezen okokból. Az ilyen pontatlan állítások egyértelmű és közvetlen veszélyt jelentenek nemcsak az egyénre, hanem a közegészségre is.
Az emberek szokatlan cselekedetei és sokszínű véleménye a helyzettel kapcsolatban rávilágítanak arra, mennyire összefolyik a hiteles és hiteltelen információ. Sok esetben az önmagát szakértőnek beállító, magabiztosan kommunikáló megmondóembereknek hisznek inkább a fogyasztók, mintsem a nehezen emészthető, sokszor nem is túl egyértelmű adatoknak és hivatalos tájékoztatóknak. Sokan a vitákat is aktívan követik és akkor is kiállnak egy-egy népszerűnek tűnő nézet mellett, ha valójában nem rendelkeznek mögöttes tudással a témával kapcsolatban.
Bár ez nem tűnik nagy újdonságnak, sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy mégis önmagát gerjesztő folyamatról van szó és a veszekedéshullám a közhiedelemmel ellentétben nem áll meg a kevésbé tanult társadalmi rétegek szintjén.
Információs buborék és zaj
Ennek az az egyik oka, hogy – főként a Facebookon – információs buborékban élünk, csak az olyan bejegyzéseket látjuk a hírfolyamban, amik a közösségi médium szerint érdekelhetnek minket. Ez megerősíti bennünk azt a tudatot, hogy igazunk van. Ha valaki kívülről megkérdőjelezi nézeteinknek, az – főleg egy stresszesebb, frusztráltabb időszakban – nem elgondolkoztat, hanem védekező reakciót vált ki belőlünk.
Az optimista vélemény szerint, a közösségi média hasznosnak bizonyulhat akkor, ha sok különböző álláspont képes egyszerre megjelenni rajta. Jeff Hancock, a Stanfordi Egyetem kommunikációs professzora és a Stanford Social Media Lab igazgatója szerint a koronavírus körüli beszélgetések segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a világot. Ezek a megbeszélések „jól tükrözik, hogy hogyan gondolkodik és reagál a válságra a társadalom” – mondta el Hancock a Time-nak. – “A közösségi médiumok lehetővé teszik a társadalom számára, hogy valamiféle párbeszédet folytasson az eddig példátlan fenyegetésen keresztül.” A tudósok és más közegészségügyi szakértők szintén a közösségi médiát használják a közvélemény közvetlen közvetítéséhez vagy a felmerülő kutatások megvitatásához, míg a közösségek vezéralakjai ad hoc önkéntes hálózatok létrehozására használják azt.
Egy másik álláspont szerint azonban mindez a pozitív hatás elenyésző mértékű a káoszhoz képest, ami ezeket a fórumokat manapság jellemzi. Minden olyan szakember, aki megpróbál megosztani valamilyen életmentő információt, sok ezer felhasználóból álló megmondóemberrel és trollhadsereggel találja szemben magát, akik pletykálkodnak, elavult híreket, szenzációhajhász történeteket és más dezinformációkat terjesztenek. „Ez mindannyiunk alól kihúzza a széket” – fogalmaz Daniel Rogers, a New York-i Egyetem adjunktusa és a nonprofit Globális Dezinformációs Index társalapítója, amelynek célja az internetes hamis információforrások leküzdése.
Mivel a megtévesztő tartalom gyorsabban terjed, mint amilyen gyors a rájuk adott reakció, az ellenük tett erőfeszítések sokkal nagyobb erőforrás-befektetést igényelnének a szociális média társaságok részéről. Próbálva lépést tartani a COVID-19 iránti igazságszomjjal, a Snopes.com, a FactCheck.org és a WHO saját Mythbusters weboldalával igyekeznek összeszedni és rendszerezni a vírusra vonatkozó hamis információkat.
A szakértők szerint a közösségi platformokon szakértőként feltűnő, hozzá nem értő emberek véleményei valóban megváltoztatják a társadalom valóságfelfogását és reakcióit a COVID-19 kitörésére. Az emberek a fősodort követik, így ha arról értesülnek hogy sokan pánikvásárlásba kezdtek, ők maguk is a boltok felé veszik az irányt. Santosh Vijaykumar, a Northumbria Egyetem egészségügyi és kockázatkommunikációs kutatója szerint olyan aggasztó tendenciáknak lehetünk tanúi, amikor a félelem és szorongás által kiváltott magatartásformák – például a WC-papír és kézfertőtlenítők pánikszerű felvásárlása – normalizálódnak és tovább terjednek, mivel élteti őket a közösségi média. Ugyanez tapasztalható a távolságtartás tekintetében is: ha az emberek olyan fotókat látnak barátaikról az Instagramon, amiken azok boldogan sétálnak az utcán, akkor valószínűbb, hogy ők maguk kimennek is.
A félelem napos oldala
Néhány szakértő szerint az egészséges mértékű félelemre valószínűleg szükségünk van egy ilyen gyorsan változó válság idején. Khudejah Ali, a hamis hírekkel és a betegségekkel kapcsolatos kommunikációs eljárások kutatója megállapította, hogy az állami üzenetekben a „félelemkeltés mérsékelt szintje” fokozhatja a társadalom elkötelezettségét. Ha az ilyen üzeneteket olyan hasznos információkkal kombinálják, amelyek segítenek az embereknek megvédeni magukat vagy diagnosztizálni a tüneteket, akkor „erőteljes és cselekvőképes egészségügyi kommunikációs üzeneteketlehet létrehozni, melyeket széles körbenosztanak meg a felhasználók.”
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.