Médiapiac
A tévénézéssel töltött időnk negyedét sorozatokra fordítottuk
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2019 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 órát töltött a tévékészülékek előtt: a nők 5 óra 22 percet, míg a férfiak 4 óra 35 percet. Minden ötödik percben reklámokat és/vagy műsorajánlókat néztünk.
2019 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 órát töltött a tévékészülékek előtt, amely 6 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenés a 18-49 éves korosztályban volt látványosabb, ahol egy fő 12 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon. A 4-17 évesek napi átlagos tévénézési ideje 4 perccel csökkent, míg az 50 felettieké 1 perccel mérséklődött, de nézett idejük még így is 4 perccel több volt, mint 2 évvel korábban, 2017 ugyanezen időszakában.
 |
Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, azonban jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább az 50 év alatti korosztályokban jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,4%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 első negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok is alig maradtak el ettől: a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.
 |
A napi átlagos tévénézési idő felét – 52 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk, ezen belül kiemeltük a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó csatornákat, melyek a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték. További 9,7 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, a hírcsatornák pedig 7,5%-ot mondhattak magukénak, amely 0,9 százalékpontos csökkenést jelentett 2018 első negyedéhez képest. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, valamint a sportcsatornák csoportja is, melyek közönségaránya nem változott szignifikánsan 2018 első negyedéhez képest.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,9%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,6%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,4%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.
A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 27,9%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 24,1%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.
 |
A kereskedelmi reklámok az általános trendeknek megfelelően 14%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki, ami lényegesen több mint amennyit mozifilmekkel töltöttünk, és megközelíti a legnépszerűbb műfajra, vagyis a sorozatokra szánt időt is – írják.
A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei első negyedévben naponta átlagosan 35 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 6 097 db reklámfilmmel több, 2018 első negyedévéhez képest, és 10 351-gyel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 8,9 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 9,2 db, idén pedig 10,6-ra nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 62, 2018-ban 67, 2019-ben pedig 71 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.
 |
A reklámfilmek naponta átlagosan 128 ezerrel kevesebb nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,18 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 35 perc volt 2019 első negyedévében: ami 2 perccel több mint 2018-ban és 4 perccel több 2017 ugyanezen időszakához képest. Az utóbbi két évben látványosan nőtt az elért nézők által átlagosan naponta megtekintett reklámfilmek száma is. Míg 2017 első negyedévében egy elért néző naponta átlagosan 108 reklámfilmmel találkozott, addig egy évvel később már 120-at, idén pedig már 133-at tekintettek meg.
A napi fogyasztási cikkek hirdetési rangsorában az első és második helyre a „szeletes csokoládé” és a „sör” kerültek, a harmadik helyen pedig a „fogkrém” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás