Médiapiac
Nyakunkon a GDPR: ezzel is késésben vagyunk?
Alig pár hét maradt a felkészülésre: május 25-én hatályba lép az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a GDPR, amely minden uniós polgárra, tagállamra és EU-ban tevékenykedő cégre kötelező hatályú. Hogyan érinti ez a magyar médiapiacot, és a hazai törvényalkotó felkészülte a változásra? Szakértőnk, Sarkady Ildikó elemzése.
Rögtön az elején fontos leszögezni, hogy a GDPR nem előzmények nélküli. Magyarországon a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról már 1992-ben törvény született. Az 1992-es személyes adatvédelmi törvény alapvető elveit és rendelkezéseit továbbfejlesztve, az uniós adatvédelmi jogforrások rendelkezéseit is figyelembe véve született meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló hazai törvény 2011-ben (Infotv.).
Az EU-ban 2012-ben az online technológiai váltás kihívásait kezelni képes, a személyes adatok magasabb szintű védelmét célzó jogalkotási folyamat kezdődött, aminek eredményeként a Tanács és az Európai Parlament 2016-ban több adatvédelmi jogalkotási aktus elfogadásáról döntött. Ezek közül a médiapiac szereplői számára alapvetően az általános adatvédelmi rendeletnek (General Data Protection Regulation, GDPR) van jelentősége.
A GDPR jelentősége azonban nem csak a jelenlegi húszmillió forintos bírságnál háromszor nagyobb büntetés kiszabási lehetőségében rejlik, sokkal inkább a kiadókkal, médiaszolgáltatókkal, továbbá a terjesztőkkel, reklám- és médiaügynökségekkel, illetőleg a személyes adatokat kezelő bármilyen médiapiaci szereplővel kapcsolatba kerülő magánszemélyek személyes adatainak megerősített védelmével függ össze.
A GDPR rendeleti szinten szigorúbb és részletesebb rendelkezéseket ír elő a személyes adatok védelme érdekében minden uniós tagállam számára.
A magyar jogalkotó a GDPR alkalmazhatóságát és végrehajtását, illetőleg a tagállami hatáskörben maradt adatvédelmi szabályok kidolgozását egyetlen jogi aktus keretében, a hatályos Infotv. módosításával kívánja megoldani. A hazai adatvédelmi jogforrások tehát a jövőben is alapvetően az Infotv.-hez igazodnak majd.
A módosítást célzó törvényjavaslat még 2017 októberében megszületett, a kormány azonban nem tárgyalta, az Országgyűlés elé nem került. S az eddig megjelent információk szerint a javaslat a választások előtt már nem kerül a kormány asztalára. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ennél fogva – törvényi felhatalmazás hiányában – jelenleg nem jogosult a május 25-ét követő adatvédelmi incidensek esetén az eljárások lefolytatására és a jelentősen megemelkedett bírságok kiszabására.
Az már most látható, hogy nincs átmenet, „hozzászoktatási idő” a korábbi bírságolási gyakorlat és a GDPR jóval szigorúbb szankciórendszere között (és ki ne kezelne legalább foglalkoztatási adatokat?!). A hazai aktualizált adatvédelmi jogszabályt ugyanis nem pótolják a NAIH munkatársai és más szakemberek által tartott konferenciák, képzések sem. Az új adatvédelmi rendelet továbbá a szankciók alkalmazásának azt a fokozatossági elvét sem írja elő, amivel a hazai média – és hírközlési piac – szereplői a 2011-től hatályos médiaszabályozás médiahatósági alkalmazása során találkoztak.
Pedig a GDPR alkalmazása nem egyszerűen csak jogi kérdés, hanem rendkívül alapos informatikai és szervezési felkészülést is igényel az adatkezelő médiapiaci szereplőktől, különösen az előfizetői adatokkal rendelkező lap- és műsorterjesztőktől. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg alkalmazott informatikai rendszerek, a programok alkalmasak-e a GDPR szerinti működésre.
Ennél fogva az érintettre vonatkozó bármilyen információ, amelyből személyére, illetőleg gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára, körülményeire lehet következtetni, csak önkéntes, konkrét és meghatározott tájékoztatáson alapuló, egyértelmű hozzájárulásával kezelhető.
A PR-, marketingcélból nyilvántartott szenzitív személyes adatok (mint például a családi állapot, a testsúly, a szemszín) pedig még ezen túlmenően is különleges védelmet élveznek. Az ilyen személyes adatok kezelése – az előzőeken túl – az érintett írásbeli hozzájárulását igényli.
Újdonság az internethasználattal kapcsolatban az „elfeledtetéshez való jog” (right to be forgotten), amely az adatok teljes, visszaállíthatatlan és végleges törlését jelenti az internet egészére vonatkozólag, továbbá az „adathordozhatósághoz való jog” deklarálása.
Az utóbbi alapján az érintett igényelheti saját személyes adatainak rendelkezésre bocsátását is annak érdekében, hogy azokat más adatkezelő is felhasználhassa. Az adatkezelők és -feldolgozók számára új rendelkezés az uniós elektronikus hírközlés területein már alkalmazott incidensbejelentési és -dokumentálási kötelezettség, amelynek alapján a súlyos jogsértő eseteket a lehető leghamarabb be kell jelenteni a nemzeti felügyelő hatóságnál – várhatóan a NAIH-nál –, az eseteket rögzíteni szükséges, és a kockázat mértékétől függően az érintett adatalanyt is haladéktalanul értesíteni kell.
A szabályozás minden részletére ez a rövid összefoglaló nem térhetett ki, ennyiből is megállapítható azonban, hogy az 1992 óta adatkezeléshez szokott médiapiac számára egy alapos program-felülvizsgálat, jogértelmezés és jogidokumentáció-aktualizálás, valamint megfelelő, felelősi pozíciókat (adatvédelmi felelős) és határidőket, incidenseknél pedig az elhárítást és kárenyhítést is tartalmazó szabályzatok lefektetése szükséges.
Továbbá a szükséges szervezési intézkedések megtétele esetén a GDPR nem hoz kardinális változásokat. Legfeljebb egy-egy megtévedt adatkezelő számára eredményez jelentős bírságot – az Infotv. módosításának hatályba lépése után.
 | Sarkady Ildikó dr. PhD
Nézze meg Sarkady Ildikó dr. PhD teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás