Médiapiac
Az agyunk minőségi lapokat venne
Különleges, a médiapiacot és a marketingszakmát egyaránt meglepő kutatás látott napvilágot a közelmúltban. Az agy reakcióit vizsgáló elemzés szerint nagyon nem mindegy, hogy a márkák milyen környezetben jelennek meg: az elménk jobban díjazza a nyomtatott sajtó minőségi tartalmait, mint a közösségi médiát.
A brit kereskedelmi és marketingtestület, a Newsworks, illet ve a minőségi tartalom-előállítókat tömörítő Association for Online Publishing (AOP) legújabb tanulmánya megállapítja, hogy a szavak és a részletek feldolgozásáért felelős bal oldali agyfélteke 42 százalékkal hatékonyabban rögzíti az információkat, ha az olvasók prémium szerkesztőségi oldalakon látják a hirdetéseket, mint ha közösségi oldalakon találkoznak velük.
Bár a jobb oldali agyféltekében az úgynevezett memóriakódolás – a feldolgozás emocionális és globális aspektusa – mind a prémium oldalak, mind pedig a közösségi média esetében stabil, a kutatás azt is kimutatta, hogy a prémium oldalakon megjelenő hirdetések 9 százalékkal itt is erősebb válaszreakciókat generálnak.
Természetesen mindkét agyfélteke esetében a minőségi oldalak közül elsősorban a szerkesztett és ezen belül a nyomtatott sajtó tartalmai viszik a prímet. A Neuro-Insight nevű, idegtudományi kutatásokkal foglalkozó cég által készített elemzés azt vizsgálta, miért és hogyan működik a szerkesztőségi médiatartalmak esetében a minőségi kontextus. A vizsgálatok során az agy hirdetésekre adott válaszainak pszichológiai hatásaira fókuszáltak. Így a kutatás során azt mérték, hogy az agyban milyen válaszok születnek, ha ugyanaz a hirdetés másfajta környezetben jelenik meg.
 |
Utazás a koponyák körül
Ennek megfelelően az idegtudományi kutatók a következő agyi területek „viselkedését” vették górcső alá:
- Hosszú távú memória működése – A döntéshozatallal és a vásárlási szándékkal korreláló memóriakódolás kulcsfontosságú. Mind a bal agyfélteke (részletek és nyelv), mind a jobb agyfélteke (a feldolgozás globális aspektusai) esetében végeztek méréseket.
- Elkötelezettség – Az az indikátor, ami megmutatja, hogy az emberek mennyire vonódnak be. Általában a személyes relevanciával bíró anyagok váltják ki.
- Érzelmi intenzitás – Azt mutatja, hogy a begyűjtött tapasztalatok és információk milyen erős érzelmi hatásokat képesek kiváltani.
Az eredmények még a kutatókat is meglepték. Az adatok szerint mind a bal, mind a jobb oldali agyfélteke esetében elmondható, hogy a prémium szövegkörnyezetben megjelenő hirdetéseket hosszabb ideig nézik (+17 százalék). Sőt, ezek a reklámok 29 százalékkal nagyobb arányú elköteleződést és memóriakódolást eredményeznek, mint a közösségi médiában – például a Facebookon és a YouTube-on – megjelenő hirdetések. Következésképpen a minőségi szövegkörnyezetben látott hirdetések erősebb és kifejezetten pozitív emocionális választ eredményeznek.
A közösségi médiáról már jó ideje azt tartják, hogy képes közvetlenül, intenzíven és rendkívül gyorsan megragadni a felhasználók figyelmét. Úgy fest, a Neuro-Insight kutatása révén egy újabb dologról derült ki, hogy csupán városi legenda, nem sok valóságalapja van. A vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy távolról sem hoz létre olyan mértékű elköteleződést, és nem „égeti be” a márkát úgy a memóriánkba, mint azt feltételezték róla, amire viszont a prémium szövegkörnyezet igenis képes.
Amikor a netes böngészés során előkerülő hirdetéseket vizsgálták, a kutatók azt tapasztalták, hogy a szörfözéshez képest még a közösségi média is jobban teljesít – nem beszélve a prémium szövegkörnyezetről. Nem lényegtelen tehát, hogy milyen a hirdetések környezete: önmagában a social media nem garancia, nagyon fontos a posztolt szerkesztőségi tartalom milyensége is. A kettő kombinációja viszont már jó megoldás: felerősítik egymás és az elhelyezett reklám hatását.
A közösségi média holisztikus, vizuális és teljes brandimpressziót nyújt, a prémium kontextus pedig gazdagabb asszociációt eredményez, és szemé lyes kötödést alakít ki a márkához, ami összességében jobb me mória kódolást eredményez.
– jegyezte meg az elemzéssel kapcsolatban az AOP insightvezetője, Anthony Jones.
Mélyre ástak
Ahhoz, hogy a kutatás jelentőségét értékelhessük, tudni kell, hogy a hagyományos megközelítés eddig nem nagyon számolt azzal, hogy a különböző médiatípusok teremtette atmoszféra milyen hatást vált ki. A szakemberek hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni, hogy milyen környezet segíti elő jobban az üzenet befogadását.
 |
A Newsworks és az AOP által megrendelt kutatás viszont a steady-state topography (SST) módszert alkalmazta, amely másodpercről másodpercre méri az agy elektromos aktivitását, hogy tájékoztatást adjon a hirdetések által kiváltott kognitív funkciókról. A vizsgálatba egyébként 139 alanyt vontak be a 18–60 évesek köréből, lefedve ezáltal szinte a teljes társadalmat, a médiafogyasztók széles spektrumát. A kutatás tehát reprezentatívnak tekinthető.
A Neuro-Insight szakemberei egyébként háromlépcsős megközelítést alkalmaztak a vizsgálat során. Az alanyok először asztali gépen vagy mobilon szörföltek, közben találkoztak különféle márkák hirdetéseivel. Majd megnézték azt is, hogyan reagálnak, ha ugyanazt a hirdetést különböző szövegkörnyezetben látják: mi van akkor, ha a közösségi médiában, és mi történik abban az esetben, ha minőségi, szerkesztőség által előállított tartalom mellett találkoznak a reklámmal.
Ezt követően a kutatásba bevont személyeknek különféle oldalakat kínáltak fel, amelyek közül ők választhatták ki azokat, amelyeket általában nézni, olvasni szoktak, méghozzá azon az eszközön, amin keresztül jellemzően követik e tartalmakat. Végül a minőségi tartalmakat kínáló oldalon és a közösségi médián keresztül útifilmeket vetítettek nekik. A kísérlet során mérték a résztvevők agyi válaszait, valamint videóra vették a viselkedésüket. Mindez lehetővé tette a NeuroInsight kutatói számára, hogy az agyi reakciókat minden pillanatban rögzítsék. Az analízis során a különböző környezetben megjelenő hirdetésekre adott válaszok átlagos szintjét vették alapul – így jutottak ezekre a meglepő eredményekre.
A Newsworks elnök-vezerigazgatója, Vanessa Clifford a következőket mondta a kutatásról:
 |
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás