Médiapiac
A TV2 programigazgatója: ″Jó érzékkel választanak témát″
A TV2-csoport programigazgatója az egyik legnagyobb szakértője idehaza a telenovelláknak. A műfaj egyik legnagyobb sztárját, Gabriela Spanicot személyesen ismeri, még az otthonában is vendégeskedett. Fischer Gábort a telenovellák fejlődéséről kérdeztük.
A 2000-es évek közepén, amikor megjelent az amerikai sorozatok „intelligensebb” új hulláma, a hazai tévék vezetői fogadkoztak, hogy nem fognak több dél-amerikai telenovellát vetíteni. Aztán jöttek a török sorozatok, és gyorsan kilőtt az Izaura Tv. Minek köszönhető ez a trendforduló?
Kár azon morfondírozni, hogy a műfajról tíz-egynéhány éve milyen döntéseket hoztak programigazgatók. A hazai televíziózásban ez az egyik legstabilabban jelen lévő programtípus. Az Izaura TV-t pont ez a nézői igény hívta életre 2016-ban, és az elmúlt másfél év bizonyította, hogy a telenovellák népszerűsége töretlen Magyarországon. A török sorozatok ebbe a világba inkább csak új lendületet hoztak, trendfordulóról nem beszélnék. Fontos megjegyezni, hogy ön is dél-amerikai telenovellákat említ, holott a világ legnagyobb sorozatgyártó vállalkozása a mexikói Televisa, amely Észak-Amerikában működik.
A tévés szakemberek gyakran figyelmeztetnek, hogy a telenovella nem szappanopera, nem keverendő össze a kettő. Mi a különbség?
A legfőbb különbség, hogy a telenovellák előre meghatározott epizódszámban készülnek, és a nézők mindig kapnak valamilyen megoldást, csattanót a sorozat végére, míg a szappanoperák esetében nincs szó ilyenről, mert gyakran évtizedeken át követhetik a szereplők történetét. Az idők során a szappanoperához valamiért az a rossz képzet társult, hogy csak silány minőségű gicscses sorozatok lehetnek. Jó példa erre, hogy egy telenovella-rajongó soha nem mondja magáról, hogy szappanoperákat néz, nehogy kínos legyen.
A Vad angyal sztárja, Natalia Oreiro állítólag Kelet-Európában legalább olyan népszerű volt, mint hazájában. Mivel magyarázható, hogy a régióban – ezen belül Magyarországon – ennyire kedveltek a telenovellák?
Magyarországon az első dél-amerikai sorozat a Rabszolgasors volt 1986-ban, aminek a neve szinte egybeforrt a műfajjal. Ilyen volt még például Esmeralda, a vak lány története, Paula és Paulina véget nem érő viszálya, és ebbe a sorba érkezett meg Milagros szerethető karaktere a Vad angyalban. A TV2 főműsoridőben vetítette a sorozatot, ami gyakran hárommillió embert ültetett a képernyők elé. A műfaj népszerűsége abban is rejlik, hogy egzotikus tájakra kalauzolja el a nézőket, ahol a szegényeknek mindig van esélyük a sorsukat megváltoztatni.
 |
| Jelenet az Esmeraldából |
Elfogadja-e azt a kijelentést, hogy a telenovellák népszerűsége és az adott ország, társadalom fejlettsége között összefüggés van?
Inkább azt mondanám, hogy ami tartalomként nálunk vonzó, az Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban olykor hátrányt jelent. Ők inkább olyan történetekhez kötődnek, amelyek az övékéhez hasonló kultúrában, környezetben játszódik. Például a Betty, a csúnya lány eredeti, kolumbiai verziója számos országban nagy sikert aratott, Németországban és az USA-ban azonban inkább megvették a jogokat, és leforgatták a saját sorozatukat.
Európai szemmel a Paula és Paulina, a Betty, a csúnya lány vagy a Megveszem ezt a nőt kifejezetten bugyutának hat, aminek legfőbb oka a teatralitás, a túljátszott szerepek.
Ezt így kijelenteni egyszerűen kultúrsznobság, vélhetően azok mondják, akik sosem néztek telenovellákat. Sokan például a valóságshow-kat tartják nézhetetlennek, pedig évtizedek óta van rájuk kereslet – így van ez a telenovellákkal is. Persze e műfajon belül is készülnek rossz és kifejezetten jó sorozatok. Az pedig, hogy a latin-amerikai színészek szélesebb gesztusokkal játszanak, ott természetes, de abban a kultúrában az életben is harsányabbak az emberek.
Igaz-e, hogy egyes telenovellákat úgy vesznek fel, hogy a színészek már meg sem tanulják a szöveget, hanem rámondják a fülükre?
Számos forgatáson vettem részt, élesben nem tapasztaltam ilyet.
Melyek most a legnagyobb telenovella-exportőr országok Latin-Amerikában? És milyen áron kel el egy-egy ilyen népszerű sorozat, milyen bevételt termel a gyártójának?
A Televisa a legnagyobb exportőr. Az ár attól függ, hogy mekkora a vásárló televízió országa, illetve hogy földfelszíni sugárzású csatornára vagy kábeltévére veszik-e meg a jogot. Az igazán nagy piacok, Ázsia, a Közel-Kelet óriási pénzt termelhetnek a gyártóknak. Nemrég hallottam, hogy egy sikeres török sorozat egyetlen részéért egy dúsgazdag ország több százezer eurót fizetett.
 |
| Fischer Gábor, a TV2 Csoport programigazgatója |
Minek köszönhető az utóbbi években a török telenovella felfutása?
Törökországban hetente vetítik a szériák epizódjait, míg Latin-Amerikában a telenovellák napi sorozatok. A törökök jóval több pénzt költenek a heti egy részre, ami általában két, két és fél órás. A nagyobb anyagi ráfordítás és az erősebb tartalom meglátszik ezeken az alkotásokon. A törökök jó érzékkel választanak témát, a helyszínek változatosak, sok külső felvétel látható, modern környezetben játszódnak. A színészek gesztusai, alakításai is természetesebbnek hatnak.
 |
| Jelenet a Kuzey Güney – Tűz és víz c. telenovellából |
Ismerői szerint ön igazi szakértője a telenovelláknak, közelről követi a trendeket, eljár a szakmai vásárokra, állítólag még Gabriela Spanicnál is vendégeskedett. Honnan ez az érdeklődés?
1997-ben középiskolába jártam, és érdeklődve figyeltem, ahogy a kereskedelmi csatornák átrajzolják a televíziós piacot, soha nem látott mennyiségű tartalomból választhattunk. Amikor elkezdtem televíziózni, hamar szembesültem azzal, hogy a programstrégiában a telenovellák mellőzött helyzetben vannak, noha jelentős részét adták a kínálatnak. Javasoltam címeket megvételre, a döntéshozók hallgattak rám, és elkezdtek jönni az eredmények. Szépen, lassan eljutottam egy-két televíziós vásárra. Ma már a cannes-i vásárokon az eladók viccelődni is szoktak, hogy én már biztosan többet tudok az újdonságokról, mint ők.
Egy látogatás során ugyanis találkoztam Gabriela Spanickal, akinek a magyar delegáció olyan szimpatikus lett, hogy meghívott minket az otthonába is. Akkor az talán még csak formális találkozó volt, de miután mi is meghívtuk Magyarországra az aktuális sorozata kapcsán, valóban olyan jó viszony alakult ki, hogy azóta többször vendégül látott, amikor arra jártam, és neki köszönhetően számos producert és döntéshozót ismertem meg.
 |
| Gabriela Spanic |
Milyen trendeket lát most a telenovellák piacán, miket vásárolna meg a TV2-csoport számára?
A trend az, hogy a gyártók létrehozták az úgynevezett szupersorozat kategóriát, ezek a szériák már nem olyan hosszúak, mint a régebbiek, 60–80 részben, de jóval több pénzből mesélnek el egy történetet. A másik érdekesség, hogy a hagyományos, klasszikus sztorikat kezdik felváltani a kicsit erőszakosabb, akciódús sorozatok, mintha egy amerikai krimit néznénk. Sajnos ez Magyarországon nem jött be a nézőknek, kipróbáltuk, de itt azt láttuk, hogy aki ilyen jellegű tartalmat keres, az hagyományos amerikai sorozatot néz.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás