Kövess minket!

Médiapiac

Megszólal a Retro Rádió műsorgyártója: „Várható a harc”

Kisebb fennforgást okozott a rádiós piacon, hogy a napokban Retro Rádió néven új adó indult a a Rádió Q frekvenciáján, a budapesti 99,5 MHz-en. Ezzel versenytársat kapott ugyanis az egyik leghallgatottabb fővárosi rádió, a Sláger FM. Ráadásul az új rádió fő műsorbeszállító cége egyben a Rádió1-nek is készít műsort, amit szintén szokatlannak tartanak a piacon. A társaság tulajdonosát, Bertók Lászlót a tervekről, a tulajdonosi szerkezetről és a piacon felröppent pleykákról kérdeztük.

Fix programigazgatói pozíciót hagy maga mögött azért, hogy saját céget alapítson. Miért?

Kilenc rádiónál dolgoztam az elmúlt két évtizedben a Sláger Rádió indulásától mostanáig, és mindegyik sikeres és népszerű adó volt. Az elmúlt években mindig a konkurenciához hívtak dolgozni, és sokszor előfordult, hogy az újjal a saját előző munkámat kellett „legyőznöm”.

Korábban Amerikában találkoztam azzal az üzleti modellel, amelyben több rádió is tartozik egy cég üzemeltetése alá, és arra gondoltam, hogy itthon is ez lenne a legjobb.

A hallgatókat is jobban ki lehet szolgálni úgy, hogy az egyik rádió nem a másikat akarja lenyomni, hanem együtt minél több hallgatói igényt próbálnak kielégíteni. Ha például egy gyártócégen belül, profi csapattal csinálsz egy oldies rádiót, egy top40-et játszó adót, mellé sport, vagy akár newsandtalk formátumot, több különböző célcsoportot is le tudsz fedni egyszerre. Ha a tulajdonosok megértik azt, hogy ez a fajta konkurencia nem bántja a másikat, hiszen nem egymástól vesznek el, ez egy jó szinergiát fog alkotni.

Piacon most azt találgatják, hogy mi a valódi cél a Retro Rádió elindításával. Van egy olyan teória, amely szerint a Sláger FM gyengítésére hozták létre. Erről mit tud?

A Retro Rádió és a Sláger FM zenei kínálata nem teljesen azonos, a Sláger leginkább a kilencvenes évek zenéit játssza, a Retro pedig kifejezetten oldies formátum, a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek slágereivel, de van átfedés a kettő között, úgyhogy azt gondolom, hosszú távon a hallgatottsági adatoknál várható majd harc. Egy ilyen versenyhelyzet nyertese a hallgató, akit mindkét rádió a lehető legjobb tartalommal akar majd kiszolgálni.

Azt is hallani, hogy Retro Rádió valóban Andy Vajna érdekeltsége.

A Retro Rádió nem Andy Vajna érdekeltsége, Tamás Ákos a tulajdonosa.

Ha nem Vajna áll a háttérben, miért éri meg a két tulajdonosnak, hogy ugyanazzal a csapattal dolgozzanak?

Egyelőre e két rádió tulajdonosával sikerült megállapodnom. Teljesen bevett akár külföldön, akár a hazai internetes, vagy akár a tévés piacon, hogy ugyanaz a menedzsment különböző műsorokat különböző tulajdonosoknak gyárt, ideje, hogy a rádiók is elkezdjenek így működni. Az összesítésnél pedig nem csak egy jobb rádiót kapnak a tulajdonosok, hanem gazdaságilag is jobban megéri nekik velünk dolgozni, mint két különböző saját csapattal. Nem kell két irodát bérelni, nem kell két marketinges, kitelepüléseknél nem kell két különböző csapat, a kollégáink mindent el tudnak végezni, csökkennek a költségek.

A Rádió1 és a Retro Rádió a legkevésbé sem jelent egymás számára konkurenciát, a zenei kínálatuk élesen elválasztja őket egymástól.

Le kellett ülnöm velük,és meggyőznöm őket, hogy számukra csak előnyökkel jár ez a konstrukció. Sikerült, így mindkét adó műsorgyártását és üzemeltetését a Radio Factory végzi. A tulajdonosok megértették, hogy azt a szakmaiságot, és hozzáértést, amit a csapatommal hozni tudunk, máshol nem kapják meg. Nem minden rádiót lehet ugyanazzal a csapattal üzemeltetni, ez tény, de ennek a két rádiónak teljesen más a célcsoportja és a műsorstruktúrája, és én el tudtam fogadtatni a tulajdonosokkal, hogy mindkettőjük számára előnyös, ha két ilyen termék egy kézben van.

Az eltérő profil miatt teljesen másfajta műsort kell majd gyártania a két rádiónak. Kikkel fog együtt dolgozni, akik egyszerre képesek ilyen műsorokat készíteni?

Az elmúlt közel húsz évben a legjobb szakembereket gyűjtöttem magam köré, akikkel dolgozom most is. Minden területet lefedünk, a műsorgyártástól a promógyártáson át a zenei kínálat összeállításáig. A legjobb szakemberekkel dolgozunk most együtt. Évek óta megvan a fejemben, hogy ha egy ilyen céget csinálnék, kivel fogok majd együtt dolgozni, és sikerült is megnyernem mindenkit, akit szerettem volna.

Az elmúlt évekről beszél, mikor született meg az ötlet?

Nagyon sokszor megpróbáltam már összehozni egy ilyen kooperációt, de eddig nem jött össze az, hogy egy asztalhoz ültessem a tulajdonosokat.

A Viacomnál töltött időszak alatt konzultánsként már dolgoztam együtt több rádióval is, amelyeknek a vételkörzete nem ért össze. Sőt, a Rádió 1 indulásakor is volt olyan helyzet, hogy párhuzamosan vittem több rádiót, hiszen az adók zenei kínálata teljesen más volt, de ez csak rövid ideig működött, a tulajdonosok ekkor még nem voltak nyitottak erre.

Miért működne jobban egy begyártó cég, mint egy saját, belső csapat?

Magyarországon nincs annyi ember, aki ennyi rádiót magas színvonalon tudna csinálni.

Négy-öt rádióra elég ember van, és annál sokkal több adó szól jelenleg is csak Budapesten, a vidékről nem is beszélve, ahonnan a fővárosi rádiók hozzák fel folyamatosan a legtehetségesebb kollégákat. A nap végén, ha nem találsz ki valamilyen megoldást, az iparág fog veszíteni a minőségből, és ezzel a hallgató veszítene.

Hány rádiót tud kiszolgálni egyszerre?

Jelenlegi kapacitásunkkal azt gondolom, hogy akár párhuzamosan négy-öt rádiót is ki tudunk szolgálni tartalommal. Stúdióink vannak, amelyeknek a kihasználtsága még nem 100 százalékos, és tökéletesen alkalmasak arra, hogy műsorokat gyártsunk. Akár olyan műsorokat is tudunk készíteni, amelyeket egyenként nem érné meg legyártatni a tulajdonosoknak, de én megpróbálom ki gazdálkodni a költségvetésből, és így extra tartalmat is kapnak ők is, a hallgatók is. Több ilyen műsor ötlete van a fejemben, a jövő zenéje, hogy melyiket fogjuk tudni először megvalósítani, és melyik adón.

 

Bertók László Amerikában tanulta a szakmát. Eddigi pályája során 9 rádió indított el vagy pozícionált újra. Programigazgatóként részese volt a csapatnak, amely sikerre vitte többek között a kilencvenes években a Sláger Rádiót, majd a Roxy Rádiót. Az első Rádió 1 felépítésében is részt vett, dolgozott stratégiai tanácsadóként nagyobb vidéki rádióadóknál, majd 2013 és 2015 között a Viacomnál mint talent music manager dolgozott a közép-kelet európai régióban és Izraelben. 2015-ben visszatért a rádiózáshoz, az ő és csapata nevéhez fűződik az egykori Juventus Rádió újrapozícionálása Sláger FM-ként. 2016-ban az akkor újrainduló Rádió 1 programigazgatója lett. 2016 év végén a Rádió 1-el leszerződtette a hazai rádiózás nagyágyúit, Sebestyén Balázsékat, és 2017 végére kollégáival együtt felépítette a jelenleg 27 frekvencián sugárzó hálózatot.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom