Médiapiac
Tele a fazék ötletekkel
Lehet-e még újdonságokat hozni a főzőműsorok világában? Hogyan születnek az új ötletek? Feltűnhetnek-e a semmiből új sztárséfek? És persze a megkerülhetetlen kérdés: hogyan érintette a TV Paprikát a versenytárs csatorna megjelenése? Ezekről kérdeztük Minda Juditot, az AMC Networks International Central and Northern Europe infotainment és gyerekcsatornákért felelős programigazgatóját.
Mennyire érzékelnek trendeket a gasztroműsorok piacán? Milyen formátumok erősödtek vagy gyengültek az utóbbi időben? Más-más célcsoportnak szólnak-e pl. az utazós, a nemzetközi konyhákat bemutató, vagy a celebeket szerepeltető műsorok?
A gyártók továbbra is ugyanúgy készítik, a nézők pedig továbbra is ugyanúgy kedvelik a régi vágású „stand and stir” azaz „kavargatós” műsorokat, amelyek recept alapú, praktikus főzést mutatnak. De mivel a technika fejlődik, a képek egyre szebbek, a vágások egyre gyorsabbak, így egy félórás adásban manapság már akár 3-4 recept is elfér.
Az utazós műsorok egyszerre nyújtanak gasztronómiai és „fotelturisztikai” élményt, így töretlen népszerűséget élveznek. Nem véletlenül indítottuk el Utazás Gasztronómiába című műsorsávunkat, amely az utazós-főzős műsorokra fókuszál.
Sokszor bebizonyosodott már, hogy a legmodernebb, legszókimondóbb műsorainkat is örömmel fogadják az idősebb, konzervatívabb nézőink is.
A Dóra a piacon regionális formátumként működik a TV Paprikán. Mennyire beszélhetünk egységes régióról a gasztroműsorok kapcsán? Vannak kifejezetten magyar sajátosságok?
A piacon vásárlás élménye nem magyar sajátosság, de még csak nem is regionális. A friss árukkal való főzés és a piacon való válogatás a legtöbb nemzet gasztronómiájában fontos elem. Ilyen szempontból ez a formátum a világ bármely részén megállja a helyét.
A mi közép-kelet-európai régiónk országainak más-más a konyhája, ezért a Dóra/Marketa/Antonio a piacon című műsor (Dóra a piacon – magyar sorozat; Marketa a piacon – cseh műsor; Antonio a piacon – román műsor) a piacon beszerzett hozzávalókban és a receptekben hordozza a helyi sajátosságokat. Ez a műsor egyszerre hagyományos és modern, nem tisztán nemzeti ételek készülnek, hanem sok esetben nemzetközi fogások is.
Vannak-e olyan műsoraik, amelyeket vagy nem lehet levenni a műsorról, vagy a nagy sikerre való tekintettel az idei őszi szezonban is visszahozzák?
Egy tematikus csatorna nem teheti meg, hogy egy műsort csak néhány alkalommal szerkeszt adásba, műsorainkkal többször is találkozhatnak a nézők az év során, de vannak olyan örökzöldjeink, akár a saját gyártású, akár a vásárolt tartalmak között, amelyeket mindig szívesen fogadnak a nézők. Előbbire példa a Bódi Margó ízvilága, utóbbira Jamie Oliver műsorai.
Milyen modellben szokták tesztelni az új műsorokat? Külső gyártók készítenek előre megállapodott számú epizódot, és azok teljesítménye alapján döntenek az esetleges folytatásról? A nézettségi adatokon kívül kutatják-e a műsorok fogadtatását, a nézői igényeket?
A már elkészült műsorok élesben kerülnek megméretésre, a nézettség a siker fokmérője.
Kis szerkesztőségünk tagjai egytől egyig a gasztronómia megszállottjai, így nincs hiány ötletekben, amelyek megvalósításában fontos szerepe van a nézői visszajelzéseknek. Nézőinktől Facebookon és emailben rengeteg levelet, kérést és bíztatást kapunk.
Hogyan lehet felépíteni egy-egy új séf márkáját? Érdemes belevágni, vagy így is túlkínálat van a piacon, mindig találni arcokat a műsorokhoz?
A nagy kereskedelmi csatornák is olyan séfekkel dolgoznak, akik legalább a szakmájukon belül ismertnek számítanak. Ez hatványozottan igaz egy kis tematikus csatornára. Mi is elsősorban olyan arcokkal dolgozunk, akik vagy a TV Paprika régi arcai (Bede Róbert), vagy a blogszférából ismertek (Havas Dóra, Jókuti András), vagy egyenesen világsztárok, mint Széll Tamás.
A nagy kereskedelmi televíziók gasztro-vetélkedőket indítanak az ősszel. Terveznek-e Magyarországon is olyan vetélkedőt, mint az Absolute Chef, vagy inkább az olyan, interaktív jellegű műsorokra építenének, mint az Arena Culinaria?
A gasztro-vetélkedőkben a gasztronómia csak egy eszköz. Ahogy a zenei tehetségkutatókban, itt is a feszültség, a dráma, a siker és a bukás a lényeg.
Mi nem ebben utazunk, bár a Sztárséf című műsorunkkal 2013-ban nagyjából mindenkit megelőztünk ebben a műfajban.
A TV2 gasztrocsatornájának színrelépése mennyiben változtatta meg a versenyhelyzetet, és milyen hatást gyakorolt a programtervezésre?
A Chili TV indulása véget vetett annak a kényelmes helyzetnek, hogy a TV Paprika egyedüli magyar gasztronómiai csatornaként volt jelen a piacon.
Úgy gondoljuk, hogy a tisztességes versengés egészséges és természetes, állunk elébe. |
Nem meglepő, hogy a Chili TV le tudott csípni a nézettségünkből, de reklámbevételben ezt egyáltalán nem éreztük meg. Azt is meg kell említeni, hogy a Chili nagy előszeretettel vásárolja a TV Paprikán korábban már évekig futott sikeres sorozatokat, de a legtöbb újdonságot továbbra is mi kínáljuk. Nézettségben 2017. eddig eltelt időszakában majdnem a dupláját hozzuk a Chiliének A18-49-ben. A TV2 által preferált A18-59-ben ez az arány még jobb. A most már két magyar „gasztro” szereplő nagyobb választási lehetőséget kínál a nézőknek, és ennek csak örülni lehet.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás