Médiapiac
Mit jelent egy lájk?
A 18 éven aluliak, vagyis a Z generáció tagjainak körében a lájk mélyebb jelentéssel bír, mint az Y (19-32 év) generációsok körében. A 18 éven aluliak esetén a sok kedvelés egyenlő a népszerűséggel és azzal, hogy az embert sokan szeretik.
Kétfázisos kutatást végzett az SZTE hallgatója, amellyel a közösségi média új generációkra és fogyasztási szokásaikra gyakorolt hatásait vizsgálta. A kvantitatív, online kérdőíves vizsgálatot egy kvalitatív, fókuszcsoportos megkérdezés követte. Az online kérdőív két célcsoportra irányult: a 19-32 éves korosztályra, azaz az Y generáció tagjaira és a 18 éven aluli korosztályra, azaz a Z generáció tagjaira. A kérdőíves felmérésben 347 fő szerepelt. A kérdőívet követően az SZTE Gazdaságtudományi Kar hallgatója, Nguyen Thi Hai Yen négy fókuszcsoportos vizsgálatot végzett Szegeden és Budapesten, csoportonként 7-7 fővel.
A vélemények összegzéséből az derült ki, hogy a 18 éven aluliak körében a lájk mélyebb jelentéssel bír, mint idősebb társaik esetében. Köreikben a lájkok magas száma a népszerűséggel és a „menőséggel” egyenlő, azzal, hogy az embert sokan szeretik. A visszajelzések magas száma főként a saját magukról feltöltött képeknél fontos a válaszadó Z generációsoknak. A kvantitatív megkérdezésekből kapott eredmények számszerűen is alátámasztják ezt. A válaszadó Z-sek több, mint felére inkább igaz az az állítás, hogy fontos nekik, hogy mások kedveljék bejegyzéseiket, és hozzászóljanak azokhoz. A kitöltő Y generációsok esetében ez az arány kicsivel haladja meg a 30%-ot. A válaszadó Z generációsok közel 87%-a inkább igaznak vagy teljes mértékben igaznak vélte azt az állítást, hogy fontos számukra, milyen képet alakítanak ki magukról. A megkérdezett Y nemzedék tagjainál is az igaz oldalára billent ennél a tételnél a mérleg nyelve, azonban az ő esetükben ez az arány 73% körül mozgott. Az összesített eredmények alapján a visszajelzésekkel kapcsolatos attitűd terén is vannak eltérések a két nemzedék között. A megkérdezett Z generációsok döntő többsége (92% felett) szereti, ha mások lájkolják a bejegyzéseiket. Ez az arány az Y generációsoknál valamivel kisebb (74% felett).
Az SZTE-s hallgató azt is vizsgálta, hogy a közösségi oldalak hatására az Y és Z generáció jobban meg szeretne-e felelni a szűkebb környezetének és másoknak. A vélemények alapján, a 18 éven aluliak közül többen is szokták retusálni vagy effektelni a képeiket, mielőtt feltöltik valahova. Ezeket elsősorban azért csinálják, hogy elfedjék a szépséghibákat, a kevésbé szép részeket eltüntessék. A fiatalok nem maguk miatt retusálnak a képeken, hanem azért, hogy mások ne lássák a hibáikat. Ez a megfelelési kényszer egy szintje, hiszen mindenhonnan a tökéletes nő és férfi képét sugallják a társadalomnak. A kutatás alapján beigazolódott, hogy a Z generációnak relatíve fontosabb a pozitív visszacsatolás a közösségi oldalakon az Y generációnál, és hogy a közösségi média felerősíti a megfelelési kényszert az Y és Z generáció tagjainál egyaránt. Bebizonyosodott az is, hogy mindkét generáció tagjai pozitív énkép megjelenítésére törekednek a közösségi oldalakon.
A kutatásból kiderült az is, hogy mindkét generáció döntően napi rendszerességgel látogatja a közösségi oldalakat, elsősorban kapcsolattartás céljából. Az egymással való kommunikációra használják a közösségi médiát, de a Z generáció nagyobb felhasználói aktivitást mutat az Y generációnál. Ebből következik, hogy hajlandóbbak megosztani tartalmakat, legyen szó akár képről, állapotról, videóról, vicces bejegyzésről vagy érdekes hírről.
A vizsgálatok során fény derült arra is, hogy szinte mindenki kivétel nélkül elégedetlen valamilyen téren magával, és a Z generációsok körében ehhez nagyban hozzájárul a közösségi média. Ők hajlamosak arra, hogy elkedvetlenedjenek egy-egy kép hatására, és azt érezzék tőle, hogy nem elég szépek, népszerűek. A közösségi oldalakról mindenki kapott már ihletett egyik-másik vásárlásához, bár azt a feltevést, hogy a közösségi médiában látott tartalmak befolyásolják az Y és a Z generáció fogyasztási szokásait csak részben igazolta a kutatás.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás