Médiapiac
Hogyan használhatjuk jogszerűen a Pinterest képeket és a YouTube videókat?
Ma már elképzelhetetlen egy magára valamit is adó webáruház vagy céges honlap képek, videók nélkül. Ezeket a tartalmakat azonban nagyon költséges és időigényes egyedileg előállítani, ezért sokan az egyszerűbbnek és olcsóbbnak tűnő utat választják: Pinterestről, YouTube-ról töltenek le, illetve vesznek át képeket, videókat, hogy honlapjukat színesítsék. Ezek felhasználása azonban rejt magában nem várt jogi veszélyeket – hívta fel a figyelmet dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda e-kereskedelemmel foglalkozó szakértője.
Az Általános Felhasználási Feltételek fontosak
Mind a Pinterest, mind a YouTube részletes, magyar nyelven nem minden részletében elérhető, bonyolult Általános Felhasználási Feltételeket (ÁFF) alkalmaz, amelyeket mind a tartalmat feltöltő, mind az azt felhasználó személyeknek be kell tartaniuk. Ezeket a hosszú szövegeket – tisztelet a kivételnek – szinte senki nem olvassa el, pedig azok hallgatólagos vagy éppen kis pipával történő elfogadása egy szerződést hoz létre köztünk és a szolgáltató között, ezért fontos ismerni a szerződés tartalmát.
A Pinterestre és a YouTube-ra történő feltöltés a magyar és az uniós jogszabályok szerint lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítésnek minősül. A jog ezt úgy fogalmazza meg, hogy a művet úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. Tehát már a tartalmak Pinterestre és a YouTube-ra történő feltöltéséhez szükséges a szerzői jogosult engedélye.
Amit a Pinteresten találok, szabadon felhasználhatom, hiszen azért osztották meg
Igen és nem. Az elv valóban az, hogy a Pinterest egy olyan hely, amely kreatív ötletek felfedezésére és tárolására szolgál, amiket a felhasználók megosztanak egymással. Ennek megfelelően bármilyen tartalom feltöltésével annak feltöltője felhasználási engedélyt ad a Pinterestnek és a többi regisztrált Pinterest felhasználónak.
A Pinterestre feltöltött képek esetében a feltöltő által adott engedély az ÁFF szerint arra szól, hogy a feltöltött tartalmat a Pinterest vagy másik felhasználó felhasználja, tárolja, megjelenítse, másolja, újra pinnelje, módosítsa, feldolgozza, előadja és terjessze. De vigyázat, van egy nagyon szigorú megkötés: mindezen felhasználásra csak a Pinterest keretei között kerülhet sor.
Amikor egy honlapra Pinterest fotókat linkelünk át, felmerül a kérdés, hogy az is szerzői engedélyköteles felhasználásnak, azaz nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e.
A Pinterestre regisztrálni kell, aki nem regisztrál, nem fér hozzá a Pinteresten lévő képekhez. Ráadásul a Pinterest kép más honlapon történő belinkelésekor nagy méretben, részletesen jelenik meg, nem csak kis kép formájában. Így ha ezt valaki megosztja a Pinteresten kívülre, rögtön olyanok számára teszi hozzáférhetővé, akik nem regisztráltak a Pinterestre, azaz a Pinterestre a képet feltöltő szempontjából új közönségnek, új nyilvánosságnak minősülnek.
Az Európai Unió Bírósága a Svensson és társai svéd újságírók ügyében hozott ítéletében kimondta, hogy amennyiben nem új közönséghez, vagy, ahogy az ítélet fogalmaz „új nyilvánossághoz” közvetítés történik, ahhoz nem szükséges a szerző engedélye. A döntés alapján viszont akkor, ha olyan közönséghez jut el a mű, amelyet az azt feltöltő személy nem célozhatott meg, szükséges hozzá az eredeti szerző engedélye. A Pinterest esetében pedig a helyzet ez utóbbi: míg a Pinteresten regisztrációhoz kötött felhasználók tekinthetik csak meg a képeket, addig a kép nyilvános, bárki által látogatható honlapra történő átlinkelésével egy szélesebb közönséghez jut el a feltöltött tartalom. „A Pinterest képek esetében tehát az egyik jogi probléma az uniós joggyakorlat alapján kifejlesztett új nyilvánosság elmélete és az az alapján szükséges szerzői jogi engedély, amelyet minden esetben be kellene kérni a képek szerzőitől” – emelte ki dr. Halász Kristóf.
A közösség ereje a közösség gyengesége is egyben
A másik jogi probléma Pinterestről származó képek esetében az, hogy a Pinterest ÁFF szerint a képet feltöltő személy felel a Pinteresttel, a többi felhasználóval és a szerzőkkel szemben is azért, hogy minden tartalmat szabályszerűen töltött fel, rendelkezik megfelelő szerzői engedéllyel és maga a tartalom sem jogsértő. Az ÁFF előírja, hogy ha a felhasználó jogsértő módon vagy jogsértő tartalmat töltött fel és ezzel a Pinterestnek kárt okoz, azt teljes egészében meg kell térítenie. Cserébe viszont a Pinterest semmiféle felelősséget nem vállal a felhasználókat ért károkért. A Pinterest nem ellenőrzi a jogszerűséget és felelősséggel sem tartozik ezért. Ahogy azért sem, ha egy felhasználóját ilyen tartalom felhasználásáért felelősségre vonják és kártérítésre kötelezik. Ami csekélyke lehetősége marad a felhasználónak a Pinteresttel szemben bármiféle jogérvényesítésre, azt az ÁFF földrajzi megkötéssel nehezíti tovább. Ugyanis a Pinteresttel pereskedni csak Kaliforniában lehet, kaliforniai és USA szövetségi jogszabályok alkalmazásával.
A Pinterestről történő képfelhasználásnak tehát két fő jogi kockázata van – foglalja össze dr. Halász Kristóf:
- Nem biztos és nem ellenőrizhető, hogy jogosított, jogtiszta képet töltöttek fel.
- A joggyakorlat szerint a feltöltött képek átlinkeléséhez, Pinteresten kívüli felhasználásához a szerzői jogosult külön engedélyére van szükség.
De mi a helyzet a YouTube videókkal?
A YouTube tartalmak felhasználása egy fokkal egyszerűbb, mint amit a Pinterest tartalmak esetében látunk. Köszönhető ez egyrészt annak, hogy a YouTube általános felhasználási feltételei életszerűbbek, valamint annak is, hogy a Pinteresttől eltérően, a YouTube az angol jog alatt működik, a felhasználókkal való jogviszonyára is az angol jog vonatkozik, ami azért előnyös, mert az Egyesült Királyság (még) tagja az Európai Uniónak, vagyis vonatkoznak rá az EU-s jogszabályok, többek közt a fent említett EU bírósági döntés is.
A YouTube az üzleti és a magáncélú felhasználás korlátaira nézve részletes szabályokat rögzít az ÁFF-jében. Fontos, hogy bizonyos üzleti célú felhasználásra a YouTube-tól engedélyt kell kérni.
A YouTube sem felel
A YouTube ÁFF szintén a felhasználóra telepíti a felelősséget azért, hogy rendelkezik a megfelelő engedélyekkel az adott tartalom feltöltésére, illetőleg, hogy maga a tartalom sem jogsértő. A feltöltéssel a felhasználó felhasználási engedélyt is ad a YouTube-nak és a többi YouTube felhasználónak. Ennek mértékét az ÁFF úgy határozza meg, hogy amennyire a YouTube szolgáltatásainak funkciójából következően elfogadható. A YouTube kizárja mind a felhasználók magatartásáért való felelősségét, mind a felhasználókkal szemben fennálló felelősségét, nem felel továbbá semmiféle kárért, veszteségért.
Rögzíti továbbá a YouTube ÁFF azt is, hogy a YouTube nem ellenőrzi a feltöltött tartalmak jogszerűségét semmilyen szempontból, azért felelősséggel sem tartozik. Így viszont a felhasználó nem lehet biztos abban sem, hogy a videó feltöltője rendelkezett arra szerzői jogosultsággal, engedéllyel. Amennyiben nem, a további felhasználás, tehát megosztás, saját honlapba történő beágyazás sem lehet jogszerű.
Az esetleges jogvitára a YouTube és felhasználója között az Egyesült Királyság bíróságai rendelkeznek joghatósággal, de a felhasználó lakóhelyének bíróságai előtt is lehet felhasználót perelni, azaz ha a YouTube-bal esetlegesen bíróságon kívánjuk vitánkat rendezni, nem kell annyira messze utaznunk.
A YouTube segíti a megosztást
A YouTube létrehozta a videók beágyazásához a YouTube Playert, így eszközt biztosít ahhoz, hogy kerettechnikával megjeleníthessük a honlapunkon a YouTube videót. Ennek szintén csak a reklám, promóciós és egyéb hasonló üzleti felhasználás esetén van némi korlátja.
A Pinteresthez képest azonban nagy különbséget jelent, hogy a YouTube nyilvános csatornái minden internetező számára elérhetőek, legalábbis ha eltekintünk az országspecifikusan letiltott videóktól és a privát videóktól. A fenti Svensson-ítélet alapján tehát itt az újabb megosztás, átlinkelés nem hoz létre új közönséget, új nyilvánosságot, vagyis ahhoz a szerzői jogosulttól külön engedélyt kérni nem szükséges.
„Ha tehát egy YouTube-os videó jogszerűen került feltöltésre és azt az ÁFF-nek megfelelően használjuk és ágyazzuk be, osztjuk meg, a jogi rizikó gyakorlatilag minimálisra csökken” – összegzi a fent elmondottakat dr. Halász Kristóf.
Félni azonban nem kell
A szabályok, amelyeket a két portál alkalmaz és amelyek elsődlegesen szabályozzák a felhasználók és az oldalak kapcsolatát, igyekeznek a felelősséget leginkább a felhasználóikra hárítani. Ha más felhasználók magatartása nem is jogszerű, mi magunk még mindig megtehetjük, hogy körültekintően járunk el. Így ha megszüntetni nem is, de csökkenteni tudjuk a kockázatokat. Választhatunk olyan Pinterest táblát, amelyről tudjuk, hogy jogtiszták a fotói. Választhatunk olyan YouTube csatornát is, amely hivatalos csatornája az adott tartalom feltöltőjének és a tartalmaknak ő maga a szerzője. Kétség esetén érdemes olyan ügyvédi irodához fordulnunk, amelyik rendelkezik a szerzői jog területén szükséges ismerettel. Egy vállalkozás esetében kiemelten hangsúlyos kell, hogy legyen a jó üzleti hírnév védelme az esetleges egyéb – jogi – következmények elkerüléséről nem is beszélve.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás