Médiapiac
A kíváncsiságban hisznek
Mit üzen új kampányával az idén harmincéves Discovery? Versenytársnak tekintik-e a Netflixet? Különböznek-e a magyar és a lengyel nézők? Többek között e témákról kérdeztük Marcin Ziółeket, a Discovery régiónkért felelő senior channel manager factual munkatársát.
Ne mondj le a kíváncsiságról (Don’t Stop Wondering) címmel indított nemzetközi kampányt az ősszel a Discovery. Mit üzen ezzel a márka magáról a piacnak és a nézőknek?
A Ne mondj le a kíváncsiságról egy 360 fokos kampány, amely a kíváncsiságot, a konvenciókkal való dacolást, valamint a tudás és az élmények keresését ünnepli. A célja az, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek a történetmesélés terén, és aláhúzzuk a vezető szerepünket a faktuális szórakoztatás területén. Ez szerintünk egyedülálló értéket biztosít a nézők, a terjesztési partnerek és a hirdetők számára egyaránt. A kreatívkoncepció középpontjában egy olyan erős call-to-action áll, amely a Discovery merész és kíváncsi szellemiségét hivatott megtestesíteni. A rohanó világban a mindennapjainkat a társadalmi elvárások, a felelősségek és mindenféle szabályok szorítják keretek közé, mi viszont – éppen ezért – arra biztatunk mindenkit, hogy dacoljon a szokásokkal, járja a maga útját, és fedezze fel a világot. A kíváncsiság érték.
A Discovery évtizedek óta erős szereplő a televíziós piacon, ám a verseny soha nem volt még ilyen éles, a médiakörnyezet pedig egyre összetettebbé válik. Hogyan változtatja ez meg a Discovery tartalmakhoz és platformokhoz való viszonyát, az ezekről való gondolkodásmódját?
A Discoveryt azzal a céllal hozták létre, hogy kielégítse a nézők kíváncsiságát, és világszerte szórakoztassa őket globális televíziós márkáival. Harminc év után is pontosan ugyanez a célunk. Jelenleg 2,5 milliárd dollárt fordítunk tartalomfejlesztésre, és ez is azt jelzi, hogy minden korábbinál elkötelezettebbek vagyunk aziránt, hogy megőrizzük a vezető szerepünket a faktuális tartalmak területén. A Discovery alapértékei változatlanok.
A fikciós tartalmakban utazó televíziós társaságok számára az olyan digitális játékosok, mint amilyen a Netflix, egyszerre barátok és ellenségek. Hogyan áll a kérdéssel a Discovery és a non-fiction szegmens?
Nem tekintjük a Netflixet közvetlen versenytársnak. Ahhoz, hogy a Netflix vonzó legyen az egyes piacok nézői számára, folyamatosan bővítenie kell a kínálatát, ami azt jelenti, hogy be kell ruháznia a kurrens és érdekes tartalmakba. A Discovery ebből a szempontból remek üzleti partner számára, mivel sokszínű, minőségi tartalmunk van. Az amerikai piacon már teszteltük az együttműködési lehetőségeket a Netflixszel, amely tartalmat vásárol a Discoverytől, és a partnerség évek óta sikeresen működik.
Ha már a digitális szegmensről beszélünk, miközben a tévétársaságok elismerik, hogy nő a jelentősége, az üzletüket döntően még mindig a hagyományos televíziós modellre építik, legalábbis a kelet-közép-európai régióban. A Discovery portfólióján belül milyen szerepet játszanak a digitális platformok?
Az, hogy saját tartalmakra építünk, harminc éve folyamatosan megkülönböztető erőt jelent a versenytársainkkal szemben. Lehetővé teszi számunkra, hogy „platformkészek” és rugalmasak legyünk, azaz a médiafogyasztási szokások változásához igazodva érjük el a fogyasztókat. Mindaddig platformagnosztikusak maradunk, amíg biztosítani tudjuk a tartalmunk skálázhatóvá tételét. Jelenleg két direct-to-consumer termékkel vagyunk jelen a digitális piacon. Az egyik a Dplay, amely népszerű szkriptelt, non-fiction és sporttartalmakat kínál négy európai piacon. A másik az Eurosport Player nevű szolgáltatás, amely Európa ötvenkét piacán érhető el, és korlátlan hozzáférést biztosít az Eurosport streamelt tartalmaihoz.
Novemberben került sor a magyar piacon a Big Picture elnevezésű össztévés rendezvényre, ahol a kollégái bemutatták, mit várhatunk a jövő évben a Discovery csatornáitól. Melyek lesznek a programing legfontosabb pillérei az elkövetkező hónapokban?
2016-ban visszatérnek a régi kedvencek, és érkeznek új műsorok is. A nézők nagy örömére folytatódik az Amcsi benzinfalók, az Autókereskedők, és biztos, hogy újból műsoron lesz az Aranyláz Alaszkában is. Örömmel jelentjük, hogy második évadával tér vissza Ed Stafford és Az önkéntes számkivetett. Aztán lesz egy sor nagy durranás filmünk, mint amilyen a Racing Extinction – A kihalás kora. Az autós újdonságok közül meg kell említenünk a Driving Wildot, amelyben a Forma–1-ből ismert Marc „Elvis” Priestley szerepel, és amely abszolút siker az amerikai piacon. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Diesel Brotherst, amely két szenvedélyes autóőrültről szól. A Killing Fields misztikus bűnügyi sorozat révén pedig új területre merészkedünk.
Beszéljünk kicsit a lokalizációról: milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogat e téren a kelet-közép-európai régió? Magyarországon helyi fejlesztésű tartalom a portfóliójukban az Attraktor és a Zoltán, a farkasember. Mire számíthatunk még?
Szeretnénk előrelépni a tartalmak lokalizálása terén. Évről évre egyre több órányi helyi tartalmat készítünk a kelet-közép-európai térségben. Magyarországon a legközelebbi tervünk az, hogy folytatódik az Attraktor, a második széria címe Extraktor lesz. Az ID műsoraiban is feltűnhetnek majd hamarosan helyi tehetségek. A többi tervünkről azonban még korai lenne beszélnem.
Inkább hasonlóak vagy inkább különbözőek a kelet-közép-európai régió nézői szokásai?
A magyar és a lengyel nézők nagyon hasonlóak, jellemzően ugyanazokat a műsorokat és műfajokat kedvelik, akár a Discovery Channelről, akár a TLC-ről van szó. Ily módon a nézettségi toplisták is nagyon hasonlítanak a két országban. A magyarok azonban sokkal jobban elköteleződnek a televíziós márkák mellett, mint a lengyelek. A magyar fogyasztók pontosan meg tudják különböztetni a piacon lévő csatornákat, azok kínálatát és márkaértékeit. Emellett átlagosan hosszabb ideig is ülnek a képernyő előtt, például a Discovery Channel átlagos nézési ideje Magyarországon tíz perccel hosszabb, mint Lengyelországban. E mögött nagy valószínűséggel az állhat, hogy a magyar piacon kevesebb tévéadó érhető el, mint a lengyelen: előbbin 110, míg utóbbin 239 helyi csatorna közül választhatnak a nézők, ez több mint kétszeres különbség…
A Discovery fennállása harmincadik évfordulóját ünnepli. Hogyan lehet piacon maradni és fejlődni a gyorsan változó környezetben, és melyek a fő kihívások, amelyeket le kell küzdeni?
A Discovery mögött hihetetlenül sikeres harminc év áll. 1985-ben a Discovery Channelnek 156 ezer nézője volt az amerikai piacon. Most már kumuláltan majdnem hárommilliárd fogyasztót érünk el világszerte. Jelenleg a világ első számú pay-TV szolgáltatója vagyunk, amely több mint 220 piacon átlagosan tíz csatornával van jelen.
Manapság sokkal szélesebb választék áll a nézők rendelkezésére a faktuális csatornákból, mint harminc évvel ezelőtt, de a Discovery továbbra is a nézők első számú választása az Egyesült Államokban és a legtöbb nemzetközi piacon egyaránt. Egyszerűen azért, mert szórakoztató és inspiráló tartalmakat nyújtunk, amelyek rezonálnak a közönségünk igényeire.
CV
Marcin Ziółek tíz évvel ezelőtt került a Discoveryhez. 1996 óta dolgozik a médiaiparban, többek közt a Viacom Company kötelékében is megfordult, ahol 2000 és 2005 között dolgozott. Jelenleg a Discovery faktuális portfóliójáért felel Közép-Európában. Személy szerint nagyon szereti Budapestet, így gyakran látogat el hozzánk, nem csak üzleti ügyekben.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás