Médiapiac
A dizájntól a reklámblokkolás paráig
Több mint 250 fő részvételével zajlik hétfőn és kedden a hírmédiát nemzetközileg tömörítő INMA budapesti konferenciája. Tartalomdarabkák az első napról.
A budapesti Boscolóban megrendezett konferencia első napja leginkább azzal foglalkozott, hogy miként zajlik az átalakulás a médiapiacon, és hogyan tudja a trendeket meglovagolni az önmagát átpozicionálni kénytelen hagyományos média. Szó esett ennek a kulturális és cégszervezési hátteréről, a dizájn fontosságáról, a termékfejlesztés kérdéseiről és a jelen egyik legégetőbb kérdéséről, a reklám- és tartalomblokkolásról is.
Earl J. Wilkinson, az INMA ügyvezetője elmondta: nemcsak a hagyományos média tanulhat a digitális piactól, hanem fordítva is. A digitálistartalom-tulajdonosoknak stabil üzleti modellre és minőségi tartalomra van szükségük a piacon maradáshoz. A digitális jelenlét és tartalom monetizálása egyébként minden médiacég számára a legfontosabb kihívások között szerepel, akár hagyományos platformokon kezdte a működését, akár “beleszületett” a digitális világba.
Szerinte a következő tíz év az üzleti modellek közötti egyensúly megteremtéséről szól majd. A legfontosabb irányok egyike a tartalomfogyasztás mobilra költözése, emellett a médiacégeknek a tartalom elérésének mind egyszerűbbé tételét, illetve a fizetős tartalom bevezetését kell megugraniuk.
Dan Miller, a kanadai punkmagazinból kinőtt Vice stratégiai kommunikációs vezetője azt emelte ki, hogy az elsődleges célközönségüket jelentő 18-35 évesek körében hitelességgel és őszinteséggel lehet sikert elérni, mivel ez a nemzedék nagyon gyorsan felismeri a mellébeszélést. Szerinte nem igaz az, hogy lokális témákkal (videótartalmakkal) nem lehet globális érdeklődést kiváltani, és az sem igaz, hogy a digitális videóknak szükségszerűen nagyon rövidnek kell lenniük. A bevonódást keltő tartalom előállításában fontos szerepet játszanak az érzelmek, a célcsoport pontos ismerete, a bátor témafeldolgozás és persze nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő szerkesztésre és dizájnra.
Faix Csaba, a Prezi.com kommunikációs menedzsere is tartott előadást. Ennek az az érdekessége, hogy az INMA-konferenciára való pályázáskor minden aspiránssal szemben elvárás, hogy vigyen valamilyen helyi “indokot”, sikertörténetet, amiért érdemes odavinni egy médiakonferenciát. A litvánok a Skype-pal érveltek annak idején, míg a budapesti pályázat a Prezit hozta érvként a hazai innovativitásra (és természetesen a magyar pályázat preziben is készült.) Egyébként ez utóbbiról még a konferencia előtt beszélgettünk a rádióban Havas Katalinnal és Kovács Tiborral, a hazai szervező Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) főtitkárával és elnökével:
Faix Csaba elmondta: óriási a tolongás a közönség és a potenciális üzletfelek kegyeiért, naponta átlagosan ezer mobilalkalmazás jelenik meg a piacon. A Prezi sikerét a kommunikáción (pl. a róluk megjelenő cikkek és az elnyert díjak ügyes használatán) túl a véleményvezérek részvételével létrehozott márkanagyköveti program támogatta.
A keynote előadásokat követően egy egész blokk foglalkozott azzal, hogy miként lehet innovatív légkört, vállalati kultúrát teremteni és fenntartani a médiavállalatoknál. A Neue Zürrcher Zeitung például nagyon hisz abban, hogy a fogyasztókat egy pillanatra se veszítsük szem elől a fejlesztések, kísérletezések és a működés során, azaz mindig belőlük kell kiindulni, még ha ez néha a nehezebb út is. Fontos a cégen belül a különböző vélemények és nézőpontok bátorítása, a kreatívfolyamatok és -módszerek tudatos alkalmazása, a kísérletezés kultúrájának a kialakítása, az agilis fejlesztések meghonosítása a szerkesztőségben és persze a felhasználó mindenek felett.
A nap során előkerült az egyik legnehezebb kérdés is, ez pedig a reklámblokkolás terjedése. Érdekesség, hogy az amerikai hirdetőket tömörítő ANA nemrégiben tartotta az éves kongresszusát, és az AdAge arra panaszkodott, hogy ezt a témát (is) sikeresen agyonhallgatták, holott a magánbeszélgetésekben természetesen ez bizonyult a legizgalmasabbnak. Az INMA konferenciáján szerencsére előkerült a téma, és nem tagadták, hogy a helyzet súlyos. Globálisan mintegy 200 millióan használnak reklámblokkolót és az éves növekedési ütem e téren majdnem 100%. Igaz, hogy a fiatalabbak és a férfiak blokkolják leginkább a reklámokat a neten, ám ez már a többi célcsoportra is átragadt.
A felhasználók számos okból blokkolják a hirdetéseket: lassítják az oldalbetöltést, gyanúsak vagy alacsony minőségűek a kreatívok, túl lassú a net, zavarja őket, hogy a márka láthatóan sokat tud róluk, vagy éppen azért, mert egyszerűen megtehetik. Erre kell tehát választ adni, és valószínűleg nem lesz elég a technológiai ellentámadás vagy az a fajta – határozottságáért sokak által megsüvegelt – fellépés, amelyet például a Bild képvisel: ha blokkolod a reklámot, nem adunk tartalmat. A kiadóknak át kell gondolniuk az üzleti modelljüket és a displayreklám-bevételek helyett az erős tartalomra kell növekvő figyelmet fordítaniuk, hangzott el egy véleményben. Az is elhangzott, hogy eleve nem lett volna szabad a reklámbevételekre ennyire erősen építeni az online újságírás finanszírozása során.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás