Médiapiac
Megújult a hírközlési piacszabályozás
A jogértelmezés egyszerűbbé vált, a fogyasztók jogosítványai pedig kibővültek, így például egyszerűbb elállni a szerződésektől.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, dr. Karas Monika március 30-án hirdette ki a hírközlési előfizetői szerződéseket szabályozó új rendeletet (2/2015. (III.30.) NMHH rendelet), amelynek továbbfejlesztett, garanciális elemei megreformálják a hírközlési fogyasztóvédelem alapjait. A hatóság elnöke a bejelentésen elmondta: „a rendelet fontos arányokat tesz helyre szolgáltató és előfizető között. A fogyasztó a szolgáltató egyenlő partnerévé válik, és a jövőben a szerződésekben való kiszolgáltatottsága csökken.” Karas Monika kiemelte azt is, hogy „az új szabályozás fontos a szolgáltatók számára is, hiszen az általános jogelvek alkalmazása konkretizálódik, tehát egyszerűsödik annak használata is a mindennapi gyakorlatban.”
Az augusztus 1-jétől fokozatosan hatályba lépő új elnöki rendelet egyrészt reflektál a hírközlési piaci verseny kiélezettségére, a technológia fejlődésére, a szolgáltatások variánsainak sokaságára (okostelefonok megjelenése, a mobilinternet elterjedése) és a jogszabályi környezet (Ptk.) átalakulására; másrészt az elmúlt években indult hatósági felügyeleti eljárások eredményei és tanulságai alapozták meg azt a tényt, hogy a régi rendelet elavulttá vált.
Az új szabályozás jelentős többletgaranciát tartalmaz az előfizetői jogok fokozottabb védelmére. Az uniós jogforrásokkal harmonizált garanciális védelem a teljes magyar lakosságot és annak közel 20 millió előfizetői szerződését érinti (vezetékes telefon, mobiltelefon, televízió- és internetszolgáltatás).
Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerkezeti felépítése is módosul a közérthetőség és az áttekinthetőség jegyében: az előfizetők a jövőben könnyebben össze tudják hasonlítani az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, illetve saját szolgáltatójuk ÁSZF-ében is könnyebben eligazodhatnak – írja az NMHH közleménye. A kiskorúak védelme érdekében az ÁSZF-nek a szűrőszoftverek és más szolgáltatások elérhetőségére és használatára vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. Míg az ÁSZF-ek tartalmi követelményei megerősödtek, addig az egyedi előfizetői szerződések kötelező tartalmi elemeinek száma jelentősen csökkent. A rendelet a szerződés tartalmi elemeinek meghatározásakor a két fél közötti jogviszony specialitásaira (időtartam, díjak) helyezi a hangsúlyt. Az előfizetői szerződés tartalmának megismerhetősége céljából ezentúl, például a nem írásban megkötött szerződések esetén, kötelező egy, a szerződésre vonatkozó adatokat tartalmazó írásos dokumentum ingyenes átadása az előfizetőnek.
Az eddig változatos módon értelmezett „ráutaló magatartással történő szerződéskötésre” vonatkozó szabályok is megváltoznak. A ráutaló magatartással történő szerződéskötés menetét és feltételrendszerét is újraszabályozta a hatóság, és rögzítette, hogy mely magatartások alkalmasak a szerződéskötési szándék kifejezésére. A kiszolgáltatott helyzetben lévő előfizetők védelmében a rendelet szabályai egyértelművé teszik, hogy mely magatartások, jognyilatkozatok tekinthetők ráutaló magatartásnak, és pontosítják a ráutaló magatartással történő szerződéskötés, szerződésmódosítás (különösen a határozott idejű előfizetői szerződések körében) rendszerét. A rejtett módosítások elleni védelem keretében az NMHH jelentősen leszűkítette a határozott idejű szerződések egyoldalú módosításának lehetőségét.
A mobiltelefon, mobilinternet, műholdas és földfelszíni digitális TV-re kötött szerződéseknél az előfizetőnek lehetősége van 14 napos próbaidőt tartani. Ha a szolgáltatás nem működik, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, és csak azt a forgalmat kell kifizetnie, amit ténylegesen használt. A rendelet lehetővé teszi mobil-, illetve vezeték nélküli szolgáltatásoknál a felmondás lehetőségét, ha a szolgáltatás minősége nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, vagyis az előfizető a szolgáltatást nem tudja igénybe venni. A felmondás körében a szolgáltató tulajdonát képező, az előfizető részére átadott eszközök visszaszolgáltatásával kapcsolatban, az előfizetők a továbbiakban jelentős kötbér megfizetése és egyéb indokolatlan többletterhek nélkül mondhatják fel az előfizetői szerződést. Jelentős újítás, hogy a szolgáltatónak a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell az előfizetőt, a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt, az előfizetőt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről azért, hogy a szerződést az előfizető tudatos választás során, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével kösse meg.
Az átlátható és közérthető számlázás érdekében a hatóság bevezette, hogy a számlamellékletben a telefonszolgáltató a fizetendő díjak szerinti bontásban köteles feltüntetni az emelt díjas hívások, távszavazás, SMS, MMS, fogadott hívások utáni összegeket. A hívásrészletező az egyéni előfizetők részére havonta egy alkalommal díjmentes, melynek igénylési feltételeit a szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeiben meghatározni. A hívásrészletező eseti jelleggel, határozott időre vagy visszavonásig igényelhető. Az új szabályozás alapján az egyenlegfeltöltéssel, előre fizetett díjú szolgáltatások esetén, a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor a szolgáltatót elszámolási kötelezettség terheli, így az előfizető kérheti a fel nem használt egyenlegének megtérítését.
A szabályozás kialakításakor a hatóság figyelembe vette, hogy a szerződés feltételeiről való érdemi tárgyalásra kizárólag a jelentős gazdasági súllyal rendelkező üzleti előfizetőknek van lehetősége, minden egyéb üzleti előfizető számára viszont fokozott jogvédelmet szükséges biztosítania. A kis- és középvállalkozások jelentős száma miatt fontosnak tartották az üzleti előfizetőkön belül a mikro- és kisvállalkozások kiemelt meghatározását is. Az üzleti előfizetőkkel kötött szerződések esetén az általános szabályoktól való eltérés lehetőségét az határozza meg, hogy – az alkalmazottak számát és az árbevételt alapul véve – mekkora nagyságú üzleti előfizető köti a szerződést. A kisebb üzleti előfizetők esetén a felek csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésektől térhetnek el, jellemzően a felek egyező akaratával. Míg a jelentős nagyságú, szakmai és gazdasági háttérrel rendelkező üzleti előfizetők esetén az eltérés lehetősége szélesebb körben megengedett.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás