Marketing
Mit tanultunk az ICEEfesten?
A programozott vásárlás, a mobil és a kütyük is fontos szerepet kaptak a dél-kelet-európai régió legnagyobb digitális marketing seregszemléjén.
A ThinkDigital Group szervezésében, az IAB Europe támogatásával megvalósuló ICEEfest (Interactive Central & Eastern Europe Festival) 2008-ban a román piac helyi eseményeként indult, de mára már – a régió egyik legnagyobb digitális marketing konferenciájaként – több mint 2000 főt vonz a régióból, és előadókat a világ minden tájáról. Az idei kulcstémák a programozott vásárlás, az online kreativitás és a tartalom, valamint általában az online marketing jövője voltak.
A felvezető előadásban az IAB Europe igazgatóságának elnöke, Constantine Kamaras az AdEx számait használva helyezte kontextusba, miért is egyre aktuálisabb az online médiáról beszélni, és azon belül is melyek az igazán forró területek: a mobil display hirdetések aránya először lépte át a 10%-ot a költéseken belül világszerte, az online videó már egymilliárd euró feletti bevételt hoz, és – némileg meglepő módon – tavaly a display piac valamivel gyorsabban bővült a keresőnél.
A programozott vásárlás kapcsán a résztvevők – többek között a Tailwind, AppNexus, Xaxis, Cadreon, Sizmek, valamint a GroupM, Vivaki és a Mindshare programmatic vezetői – egybehangzó véleménye volt, hogy nincsenek még igazán kiforrott piacok Európában. A programozott vásárlás sajátos készségeket és tudást igényel, nem csupán technikai értelemben, hanem a stratégiai gondolkodás szintjén is. Gyakran még a cég digitális stratégiája is hiányzik, egyszerűen letudják a digitális kötelező százalékát a költségvetésben, de nem áll mögötte sem valós cél, sem tartalmi stratégia. A technika rendelkezésre áll, de még nem tudják használni, ehhez először az alapokat kell felépíteni. Fontos lenne az is, hogy a technológiaival szemben a felhasználó-központú gondolkodás kerüljön előtérbe ezen a területen is.
Senki sem találta meg az igazi üzleti modellt, miközben minden szereplőben félelmek élnek a piaci hatást illetően. Ezek közé tartozik az az aggodalom is, miszerint az adat értékét esetleg nem veszik kellő mértékben figyelembe, néhány cég – csak a költségoldalra koncentrálva – irreálisan alacsony árakkal kezd operálni és elpusztítja a piacot, mielőtt az kialakulhatna. Részben ennek kivédésére jelentette be a ThinkDigital a Project Agora beindítását, és a megszólalók általában is az ügynökségek feladatának tekintik a piac és az ügyfelek edukációját a kérdésben.
(A programozott vásárlás kérdéseiről részletes beszámolót tervezünk a Médiapiac augusztusi lapszámában.)
Mobilfronton – a mobile first következetes, visszatérő hangoztatása mellett – az M&C Saatchi Mobile alapítója és globális ügyvezetője, James Hilton rámutatott, hogy a piac regionális eltérései – operációs rendszerek és szokások terén is – jelentősek, ami egy piacon működik, nem biztos, hogy egy másikon is beválik. Épp ezért fontos a globális jelenlét ezen a piacon. A felhasználói időráfordítás/reklámbevétel arányt tekintve még jelentős az elcsúszás (bár erős regionális különbségekkel, az Egyesült Királyságban például a költési arány eléri a használatét), miközben a Millward Brown kutatásai szerint a mobilhirdetések erősebb hatást gyakorolnak a márkamutatókra, mint az online marketing általában. A mobilmarketing-szolgáltatók terén folyamatos konszolidációt várnak, és hisznek abban, hogy a cross-channel megoldásoké a jövő – de ezek még nem működnek hatékonyan, egyelőre inkább csak díjakat lehet velük nyerni.
A második napon Nick Sohnemanntól, a Futurecandy alapítójától megtudhattuk, hogy a hardver/kütyü az új szexi, és ennek illusztrálására számos, már létező vagy még fejlesztés alatt álló eszközt bemutattak: a Google Glass és az Oculus Rift mellett például az oktatási célú Unity játékfejlesztő motort, az Arduino mikrokontrollert, a közösségi forrásokból fejlesztett Myo viselhető mozgásvezérlőt, a Google Project Tango-t, melynek keretében egy telefon folyamatosan monitorozza és 3D-ben megalkotja a környezete modelljét, valamint a japán Ravijourt, a melltartót, melyet csak az igaz szerelem endorfinjai nyitnak.
Az online marketing márkaépítési célú alkalmazásával kapcsolatos tanulságokról testvéroldalunkon, a Márkamonitoron számoltunk be.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.