Kövess minket!

Médiapiac

Business as usual

Vidus Gabriellával, az RTL Klub kereskedelmi igazgatójával, az R-Time ügyvezető igazgatójával a tévépiaci fragmentáció, a reklámadó és a jelentős műsor-invesztíció hatásairól beszélgettünk. Emellett azt is megtudhattuk, hogy milyen kereskedelmi újítással készülnek a 2015-ös évre.

Az interjú elsőként a Médiapiac szeptember-októberi számában jelent meg.

 

Fotó: Vidus Gabriella (R-Time ügyvezető igazgató; RTL Klub kereskedelmi igazgató)

Márciusban készítettünk veled rádióinterjút, és akkor azt mondtad, hogy már a 2015-ös év előkészítésén dolgoztok. Gondolom, nem pontosan arra a viharra számítottatok, ami jelenleg az RTL Magyarország körül kavarog. Mennyiben nehezíti mindez a kereskedelmi tervezést?

Az igaz, hogy már tavasszal tudtuk, milyen újdonságokkal készülünk 2015-re, aminek persze számos jogi, pénzügyi, szervezeti aspektusa van. Ilyenkor sok szimulációt kell végigfuttatni, elbizonytalanodsz, újra meggyőzöd magad. Egy kereskedelmi újítás előkészítése emiatt legalább fél évet vesz igénybe.

A körülmények ugyanakkor megtöbbszörözik a tervezési folyamatokat, az elmúlt tizenöt évben még soha nem kellett ennyit terveznünk. Természetes, hogy a tulajdonos minden lehetséges forgatókönyvre kíváncsi.

Év közben egyetlen hirdető sem hagyta el az RTL-t olyan okból, amely bármilyen összefüggésben lehet a reklámadóval vagy bármilyen egyéb olyan témával, amelyről mostanában sokat cikkezik a sajtó.

Érezhető-e, hogy a hirdetők elbizonytalanodtak, esetleg elfordultak volna az RTL-től a reklámadó körüli csatározásokkal összefüggésben?

Határozott nem a válaszom. Év közben egyetlen hirdető sem hagyta el az RTL-t olyan okból, amely bármilyen összefüggésben lehet a reklámadóval vagy bármilyen egyéb olyan témával, amelyről mostanában sokat cikkezik a sajtó. Azt mondhatom, hogy business as usual.

A tévé kereskedelmi terméke a nézettség. Hogyan teljesít ez a termék az ősz folyamán? Megfelel-e az előzetes várakozásaidnak?

A korábbi várakozásaimat messze felülmúltuk. Ebben az is szerepet játszik, hogy amikor elkezdtük az új értékesítési politika tervezését, még nem számoltunk ennyi műsorral az őszre. Ezek a kérdések csak tavasz végén, nyár elején dőltek el, amikor megkaptuk a tulajdonostól az engedélyt arra, hogy nézettségnövelő, magas költségű műsorokat indítsunk. A legnagyobb beruházást a Celeb vagyok, ments ki innen! jelenti. Ezenkívül ott A Konyhafőnök, a Dr. Tóth és a már megszokott X-Faktor is. A nézőket most tényleg nehézbombázókkal támadjuk az Éjjel-nappal Budapest, Barátok közt, Fókusz és Híradó alkotta szokásos kombó mellett. Ha a 18–49 éves kereskedelmi célcsoporton tekintjük a szeptemberi átlagot, az RTL Klub és a TV2 között közel 10 százalékpontos különbséget látunk főműsoridőben. Csoportszinten az RTL-csoport nézettsége ugyanezen időszakban és célcsoportot alapul véve több mint kétszer akkora volt, mint a TV2-csoporté.

A kábeladók előretörése valószínűleg felgyorsul, habár fontos elmondani, hogy már nincs olyan, hogy országos és kábelcsatorna. Ezek a régi kategóriák a digitális átállással elavulttá váltak.

A Híradónak a megváltozott tartalommal tudvalevőleg sikerült új nézőket a képernyő elé ültetnie. Ezen túlmenően látszanak változások a nézői összetételben?

Az új műsorok mindig megmozgatnak niche-célcsoportokat is. A Konyhafőnök például a fiatal férfiak, sőt a tizenévesek körében is komoly nézőtábort tudhat magáénak. Az Éjjel-nappal Budapest pedig az elindulásakor behozott egy erős fiatal, nőies közönséget, amely azóta is kitart mellette.

A nézettség ezek szerint rendben, de mi a helyzet a hirdetéspiaci bevételekkel?

Az idei évünk az RTL Klub esetében picivel, a kábelportfólió egészét tekintve pedig sokkal jobban alakult, mint korábban gondoltuk.

A piac egészét a MEME-adatokból ismerhetjük meg a jövő év elején, de a megérzésem az, hogy idén elérkezett az a nyugvópont, amelyre régóta vártunk. Tehát elképzelhető, hogy a MEME számai növekedést mutatnak majd.

A kábeladók előretörése valószínűleg felgyorsul, habár fontos elmondani, hogy már nincs olyan, hogy országos és kábelcsatorna. Ezek a régi kategóriák a digitális átállással elavulttá váltak.

Egy valódi AFP létrehozásához valószínűleg az kell, hogy több ügyfél összeálljon, és ezáltal egy adott tematikából mindenki a számára legjobbat tudja kihozni.

Korábban említetted, hogy mindig vannak hirdetői divatok, felkapott megoldások. Idén mire figyeltek leginkább az ügyfelek?

Azt tapasztaljuk, hogy végre befutnak olyan igények, és ezekhez olyan büdzsék is társulnak, amelyek a jövőben lehetőséget teremthetnek valódi advertising funded programing (AFP) kialakítására. A jelenleg a csatornákon látható, AFP-nek nevezett műsorok még messze nem használják ki az eszközben rejlő lehetőségeket. Ez nem az ügyfelek hibája, inkább büdzsé és idő kérdése. Ahogyan beletanultunk abba, hogy milyen egy jól működő termékmegjelenés vagy miniprogram, amelyek az AFP előszobáját jelentik, úgy ebbe is bele fogunk tanulni. Egy valódi AFP létrehozásához valószínűleg az kell, hogy több ügyfél összeálljon, és ezáltal egy adott tematikából mindenki a számára legjobbat tudja kihozni.

Van ilyen a csőben?

Alakul, de nem merem azt kijelenteni, hogy létre is jön. Azt le kell szögezni: jelenleg Magyarországon nincs olyan ügyfél, aki egy összegben rá tud szánni éves szinten 50–100 milliót egy délutáni félórás műsorra, hogy ahhoz olyan módon kapcsolódjon üzeneteivel, ahogyan a már meglévő eszközökkel nem tudna. Nem arról van szó, hogy az AFP nagyon drága lenne, hanem arról, hogy nagyon rizikós. A termékelhelyezés egyik alapszabálya, hogy nem lehet nagyon homogén, az életszerűség miatt. Ha egy márka AFP-hez kapcsolódik, nehéz kikerülni az alternatív termékeket, szolgáltatásokat. Azt tartanám jónak, ha két-három, egymásra épülő terméket, szolgáltatást nyújtó ügyfél részvételével készülnének ilyen műsorok.

Az SAP+ azt jelenti, hogy a hirdető az RTL Klub és az RTL3 adásidejét egy termékként tudja megvásárolni. Ugyanolyan szabályrendszer alapján kialakítjuk e két csatorna közös csatornaátlagárát.

Tavaly RTL3 néven jelentkezett az RTL Magyarország kereskedelmi újítással. Idén mivel léptek piacra?

Az újításunk munkaneve SAP+. Ahogyan korábban mondtad, a termékünk a nézettség, de olyan módon, hogy erre építve kampányokat szolgálunk ki az ügyfeleink felé. Az első lépést még 2013-ban tettük meg, ez az RTL3 elnevezésű virtuális kereskedelmi csatorna elindítása volt, amit a Cool TV, a Film+ és az RTLII tükörbreakekkel való összekapcsolásával hoztunk létre. Így született meg a második legnagyobb kereskedelmi csatorna, amely az RTL Klub számára is valós versenytárs. A heti reachépítés szempontjából az RTL3 az RTL Klubot is megveri. 2013 végéig élt a GVH felé az a vállalásunk, hogy bár megvásároltuk az RTL-kábelcsatornákat, az értékesítésüket nem kötöttük össze az RTL Klubéval. Tavasszal jött meg az utóvizsgálat eredménye, ezt követően kezdtünk el azon gondolkodni, mit kezdhetnénk azzal a ténnyel, hogy itt van az RTL Klub és hét másik saját csatorna. 2015-ben egy kreatív, újfajta árazással jelentkezünk, ami az SAP+: egy közös csatornaátlagár az RTL Klub és az RTL3-csatornákon, amellett hogy meghagyjuk a csatornák külön-külön értékesítését is.

Eszerint már nem olyan egyértelmű, hogy melyik csatorna a zászlóshajó.

Nem bizony. Az RTL Klub önmagában olyan nézői tömeget vonz, és olyan befolyásoló erővel bír, ami megkérdőjelezhetetlen pozíciót biztosít számára, kereskedelmi szempontból ugyanakkor két olyan erős termékünk van, amelyek egymással és a piaccal is versengenek. Ezért hozunk létre a kettőből egy „szuperterméket”, amelyet SAP+-nak nevezünk jelenleg.

A kábelpiac nagy gondja, hogy zuhannak az árak, és az állandó vita tárgya, hogy ebben a kisebb szereplők árképzése milyen szerepet játszik. Mi minden esetben igyekszünk elmozdulni a commodity buyingtól, és a nézettséget lehetőség szerint „csomagoljuk”, termékminőséget rakunk mellé.

Az SAP+ azt jelenti, hogy a hirdető az RTL Klub és az RTL3 adásidejét egy termékként tudja megvásárolni. Ugyanolyan szabályrendszer alapján kialakítjuk e két csatorna közös csatornaátlagárát. Fontos ugyanakkor, hogy nem hozunk létre tükörbreaket az RTL Klub és az RTL3 között, nem új kereskedelmi csatornáról van szó, hanem új árazási rendszerről.

A csatornák adásidejét továbbra is meg lehet vásárolni külön is, de csak listaár mínusz kedvezmény alapon. Na ezen szoktak megakadni az ügyfelek, pedig a listaár mínusz kedvezmény módszert nem kellene lenézni. Ez egyáltalán nem rossz dolog azon hirdetők számára, akik pontosan tudják, mit akarnak. Itt kap különös hangsúlyt a médiaügynökség szakmai munkája, mivel ki lehet válogatni azokat a szpothelyeket, amelyekre éppen nagy szükség van egy adott kampányban.

Egy számjegyű növekedést várok a televíziós piacon.

Miért került sor erre a lépésre?

Nem titok, hogy az év elején voltak a digitális átállás nem várt hatásaiból eredő nézettségi gödrök az RTL Klubnál. Nem csupán annyi történt ugyanis, hogy akik eddig ingyenes analóg adást néztek, azok ingyenes földfelszíni digitális adásra váltottak, hanem annyira erős volt a felvilágosító kampány, hogy az analóglekapcsolásban nem érintett fogyasztók közül is sokan váltottak. Ez elsősorban a nagyobb csomagra való átállásban és az IPTV penetrációjának a növekedésében nyilvánul meg. Emellett az RTL3 nevű kereskedelmi ajánlat – amelyet mi külön csatornaként figyelünk – felnőtt az RTL Klub és a TV2 nézettségi szintjére, sőt a teljes napot tekintve a második helyen van (2014. január–szeptember, teljes napi átlag, 18–49). Azaz két csatornánk árazását kellett harmonizálnunk a piaci igények alapján.

Mindezekre együttesen reagálunk az új árrendszerrel. Az ügyfél egy kézből, egy megrendelő alapján kap egy RTL Klubot hatalmas nézettséggel, erős műsormárkákkal és egy nagyon jó reachépítési képességű RTL3-at.

Milyenek az első reakciók?

Néhány régóta velünk dolgozó ügynökségi kolléga megkérdezésén keresztül már megszondáztuk a piacot. Volt, aki azt mondta, hogy ők is pontosan ezt csinálnák. Volt, aki ennél is továbbment, és megkérdezte, miért nem lesz tükörbreak ebben a viszonylatban is, erre mi mondtuk, hogy ennyire nem eszik forrón a kását. (Nevet.) Egészében véve pozitív a fogadtatás, mert az ügynökségek számára ez egyszerűsítést jelent. Természetesen felmerült az a kérdés, hogy mi lesz azokkal az ügyfelekkel, akik nem akarják mindkét csatornát használni. Erre én ismét csak megismétlem: listaár mínusz kedvezmény alapon lehet vásárolni, ami egyáltalán nem rossz, már csak azért sem, mert aláhúzza az ügynökség szakmai szerepét.

Mit vársz 2015-re vonatkozóan?

Egy számjegyű növekedést várok a televíziós piacon.

Vidus Gabriella

 

Nézze meg Vidus Gabriella teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom